Fazekas: az orosz állatimport-tilalom nem áll arányban a veszéllyel

A kedden bevezetett orosz  tilalom a szarvasmarha, a juh, a kecske és a sertés  behozatalára nem áll arányban a tényleges veszéllyel – jelentette ki Fazekas Sándor  vidékfejlesztési miniszter kedden Brüsszelben, az uniós országok mezőgazdasági minisztereinek kétnapos tanácskozása után magyar újságíróknak tartott tájékoztatóján. Az orosz állategészségügyi hatóságok a Schmallenberg-vírusnak az EU-országokban való terjedésével indokolták az élőállat-behozatali tilalom elrendelését. Fazekas azonban azt mondta: a tilalmi intézkedés nem szerencsés, mert nem áll arányban a tényleges veszéllyel, a sertést például ez a betegség nem is támadja. Több uniós tagállamnak – közölte a magyar miniszter – ez a tilalom komoly problémát jelent, ezért tárgyalásokra van szükség az intézkedés visszavonása érdekében. Fazekas Sándor megjegyezte: az orosz korlátozás Magyarország számára sem előnyös, bár magyar részről 75 százalékban tenyészállatokat szállítanak Oroszországba. A vidékfejlesztési miniszter beszámolt arról, hogy az uniós országok agrár-, illetve halászati tárcavezetői a kétnapos brüsszeli értekezleten megvitatták egyebek közt a közös agrárpolitika egyszerűsítésének kérdéseit, az aszályproblémát, valamint az édesvízi akvakultúra fejlesztésének ügyét is. Ami az agrárpolitika egyszerűsítését illeti, ezzel kapcsolatban Fazekas Sándor elmondta: ma rendkívül bonyolultak az agrárpolitika szabályai, és további elemek bevitele – így például a környezettudatos követelmények, a „zöldítés” előírása – sem fogja azokat egyszerűsíteni. A tanácskozáson a magyar kormány nevében kifejtette: az nem lehetséges, hogy miközben az unió tagállamai takarékoskodnak, az uniós agrárpolitika egyre bonyolultabb szabályokat és ennek megfelelően egyre nagyobb létszámú hivatalokat eredményezzen. A miniszter a „zöldítéssel” kapcsolatban emellett megjegyezte: abban szó esik területeknek a termelésből való kivonásáról is, ami környezeti szempontból ugyan hasznos lehet, ám jelentős költségekkel jár, hiszen a kivont terület után is kell fizetni a haszonbérleti díjat.
Az aszály kérdését Spanyolország és Portugália vetette fel, de az ilyenkor szokásos eljáráson – a támogatások előre hozott kifizetésén – túl magyar részről is szorgalmazzák krízisalap létrehozását. Ha nem változik az időjárás, Magyarország is komoly aszálykár elé néz – vélekedett Fazekas Sándor.