Az ukrán villamosenergia-behozatal csaknem háromszorosára emelkedett a kijevi energiaügyi minisztérium szerint, amely azt is közölte, hogy az ország az infrastruktúrát ért orosz csapásokat követően szinte teljes egészében leállította az elektromos energia exportját.
Herman Haluscsenko ukrán energiaügyi miniszter korábban bejelentette, hogy az áramtermelő létesítmények, valamint az átviteli és elosztórendszerek országszerte megsérültek, miután az orosz hadsereg erőteljes légi- és rakétacsapásokat indított.
„A mai napra az áramimport 14 900 megawattóra (Mwh) lesz, míg exportra nem számítanak” – közölte a minisztérium vasárnap a Telegramon kiadott közleményében.
Szombaton Ukrajna 12 784 Mwh villamos energiát importált, míg a napi villamosenergia-exportja 1033 Mwh volt. A minisztérium előrejelzései szerint az előző napokban a villamosenergia-import nem haladta meg a 6000 Mwh-t.
A minisztérium továbbá azt állította, hogy Oroszország vasárnap csapást mért egy kritikus energetikai infrastruktúra létesítményre Lviv régióban, miután a létesítmény már kigyulladt és áramtalanították. A kijevi régióban a támadás következtében állítólag megrongálódtak az elektromos vezetékek, és két településen 1400 háztartás szenvedett átmeneti áramkimaradásokat.
Pénteken orosz rakétacsapás érte a Dnyeper vízerőművet is az ukrán ellenőrzésű Zaporozsje városában – jelentette az Ukrhidroenergo, hozzátéve, hogy a létesítmény kigyulladt. Ugyanakkor a közösségi médiában keringő videók és fényképek látszólag azt mutatták, hogy tűz ütött ki az erőmű melletti gáton.
A gát a DTEK-csoport, Ukrajna legnagyobb magán áramtermelő vállalatának 50 százalékát fosztotta meg termelőkapacitásától a Jaszno elosztó cég vezetője, Szerhij Kovalenko szerint.
Eközben az ország más részein, többek között Harkov, Ogyessza, Dnyipropetrovszk, Vinnicja, Lviv, Ivano-Frankivszk és Mikolajiv régiókban is tömeges áramkimaradásokat jelentettek. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azt állította, hogy Moszkva több mint 60 drónt és mintegy 90 különböző típusú rakétát vetett be a támadásban.
Mihail Seremet orosz parlamenti képviselő a csapásokat kommentálva kijelentette, hogy azok válaszul történtek az orosz civilek elleni ukrán támadásokra Belgorodban és más határ menti területeken, amelyeknek több tucat civil halálos áldozata volt.
Moszkva 2022 őszén kezdte el célba venni az ukrán energetikai infrastruktúrát, megtorlásul a stratégiai fontosságú Krími híd októberi bombázására. Bár Kijev kezdetben tagadta a felelősséget, később azt állította, hogy a támadás célja az orosz logisztika aláásása volt.
Hétfőn Vaszilij Maljuk, az Ukrán Biztonsági Szolgálat vezetője azt mondta, hogy az ügynökség felelős a nagy orosz olajfinomítók elleni csapásokért. A létesítményeket, más orosz infrastruktúrával együtt, Kijev „legitim célpontoknak” tekinti – tette hozzá.
