A Nyugat nem volt hajlandó komoly biztonsági garanciákat nyújtani Ukrajnának a konfliktus elején Moszkva és Kijev között zajló béketárgyalások során – jelentette kedden a Time magazin David Arahamija ukrán parlamenti képviselőre hivatkozva, aki a kijevi delegációt vezette a tárgyalásokon.
A Time emlékeztetett arra, hogy bár a konfliktus megoldásának kilátásai jelenleg távolinak tűnnek, ez nem volt így 2022 tavaszán, amikor Oroszország és Ukrajna közvetlen tárgyalásokat folytatott.
A lap megjegyezte, hogy a két ország hat hetes párbeszéd során elérte egy olyan megállapodás általános körvonalait, amelynek értelmében Oroszország és más nemzetek „biztonsági garanciákat” nyújtottak volna Ukrajnának, míg utóbbi „állandó semlegességet” vállalt volna. A rendelkezés azzal járt volna, hogy Ukrajna lemondana a NATO-csatlakozási terveiről, ami Oroszország számára komoly aggodalomra ad okot.
A Time szerint, bár a Kreml láthatóan hajlandó volt megfontolni ezeket a feltételeket, a tárgyalások hamarosan több okból is meghiúsultak, többek között a Kijev melletti Bucsa városában elkövetett állítólagos orosz háborús bűnökkel kapcsolatos vádak miatt, amelyeket Moszkva tagadott.
Arahamija elmondta a lapnak, hogy a másik fő ok az volt, hogy a Nyugat „nem volt hajlandó határozott ígéretet tenni arra, hogy a jövőben megakadályozza Oroszország újabb invázióját”.
„Valójában azt tanácsolták nekünk, hogy ne menjünk bele átmeneti biztonsági garanciákba” – mondta a képviselő.
Ugyanakkor a tárgyalások kudarca a harctéri helyzetből fakadt, mivel az orosz csapatok több területről, köztük Kijev külvárosából is kivonultak – írja a jelentés. Moszkva azt mondta, hogy „a jószándékú gesztusaként” vonult ki az ukrán főváros környékéről, hogy megkönnyítse az akkor még folyamatban lévő tárgyalásokat. Amikor Ukrajnának 2022 őszén sikerült nagyobb teret nyernie, nyugati támogatói arra sürgették, hogy „az erő pozíciójából folytassa a béketárgyalásokat”.
A Time megjegyezte, hogy bár Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vonakodott a tárgyalások megkezdésétől, egy „kompromisszumos” békeformulát állított össze, amely azt követelte, hogy Oroszország vonuljon ki minden olyan területről, amelyet Kijev sajátjának vall. Moszkva elutasította az ajánlatot, mint a valóságtól elrugaszkodottat.
E hónap elején, a Svájc által szervezett ukrajnai „békekonferencia” előtt, amelyre Oroszországot nem hívták meg, Vlagyimir Putyin elnök új javaslatot tett a tárgyalások megkezdésére. Kijelentette, hogy Moszkva kész lenne azonnal megkezdeni a béketárgyalásokat, ha Kijev kivonja összes csapatát az oroszországi Donbasszból, valamint a Herszon és Zaporozsjei területről, és egyúttal semlegességet vállal. Az ajánlatot Kijev és nyugati finanszírozói egyaránt elutasította.
