Ha a nyugati országok tovább folytatják az orosz diplomaták kiutasítását, Moszkva nem zárja ki a diplomáciai kapcsolatok megszakításának lehetőségét az érintett államokkal – figyelmeztetett szerdán Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője. Kiemelte, hogy a legutóbbi kiutasítási hullám veszélyezteti a diplomáciai kapcsolatok folytatását.
„Van egy ilyen potenciális kockázat, hiszen minden nap szembesülünk ilyen ellenséges lépésekkel. A diplomaták kiutasítása olyan döntés, amely bezárja a diplomáciai kapcsolatok ablakát” – mondta az LCI francia televíziós csatornának arra a kérdésre, hogy Moszkva fontolóra veszi-e a kapcsolatok megszakítását, miután több tucatnyi diplomatáját nyilvánítottak nemkívánatos személlyé a NATO fővárosaiban.
Olaszország, Spanyolország és Dánia kedden összesen 70 orosz diplomatát utasított ki, azt követően, hogy hétfőn Németország és Franciaország 35, illetve 40 főt.
A kiutasításokat azt követően rendelték el, hogy az ukrán kormány és a nyugati média képeket tett közzé állítólag a Kijevtől északnyugatra fekvő Bucsa városában megölt civilekről. Kijev azzal vádolta a kivonuló orosz csapatokat, hogy népirtásnak minősülő módon mészároltak le civileket. Moszkva tagadta a vádakat, és azt állította, hogy Ukrajna és néhány külföldi támogatója álhírkampányt folytat.
A nyugati országok azonban már a Bucsával kapcsolatos állítások előtt megkezdték az orosz diplomaták kiutasítását. Több mint 40 külügyminisztériumi alkalmazottat küldtek haza március 29-én Belgiumból, Hollandiából és Írországból. Lengyelország nemcsak 45 diplomatát utasított ki – arra hivatkozva, hogy valójában kémek -, hanem március 3-án befagyasztotta az orosz nagykövetség számláját is, megsértve ezzel az országok közötti diplomáciai kapcsolatokat szabályozó bécsi egyezményt.
Bár sem az Egyesült Államok, sem szövetségesei nem szakították meg hivatalosan a diplomáciai kapcsolatokat Moszkvával az ukrajnai ellenségeskedések eszkalálódása után, szankciók és korlátozások sorát vezették be, hogy de facto kizárják Oroszországot az általuk „nemzetközi közösségnek” nevezett „világból”.
Moszkva február 24-én küldött csapatokat Ukrajnába, miután hét éve tartó patthelyzet alakult ki amiatt, hogy Kijev nem hajtotta végre a minszki megállapodásokban foglaltakat, és nem vetett véget a Donyeck és Luganszk szakadár régiókkal fennálló konfliktusnak. Oroszország végül elismerte a két régiót független államként, amelyek ekkor katonai segítséget kértek Moszkvától.
Oroszország azt követeli, hogy Ukrajna hivatalosan nyilvánítsa magát semleges országnak, amely soha nem csatlakozik az Egyesült Államok vezette NATO katonai szövetséghez. Kijev ragaszkodik ahhoz, hogy az orosz offenzíva teljesen indokolatlan volt, és cáfolta azokat az állításokat, amelyek szerint a két köztársaság erőszakos visszafoglalását tervezte volna.
