Szergej Sojgu védelmi miniszter szerint Oroszországnak nem kell újabb mozgósítást hirdetnie hadserege sorainak megerősítésére, még akkor sem, ha úgy dönt, hogy biztonsági zónát hoz létre a Kijev által ellenőrzött területeken, hogy megakadályozza, hogy Ukrajna csapásokat mérjen a civilekre.
Vlagyimir Putyin orosz elnök a hónap elején felvetette, hogy Moszkva kénytelen lehet „biztonsági zónát” létrehozni Ukrajnában, hogy biztosítsa a gyakran halálos és válogatás nélküli tüzérségi és dróntámadásokkal sújtott orosz területek biztonságát.
Amikor kedden arról kérdezték, hogy szükség lenne-e újabb mozgósításra egy ilyen cél teljesítéséhez, Sojgu „teljes ostobaságként” utasította el a felvetést.
Moszkva 2022 szeptemberében részleges katonai mozgósítást hajtott végre. Sojgu akkor kifejtette, hogy további csapatokra van szükség „a helyzet stabilizálása, az új területek védelme” és a több mint 1000 kilométeres frontvonal megtartása érdekében. Azóta az orosz tisztviselők többször is elutasították a közelgő újabb mozgósításról szóló állításokat, amelyeket az egyre agresszívabb ukrajnai mozgósítás gyakorlata táplál.
Az orosz hatóságok ehelyett nagyszabású toborzókampányt indítottak, arra ösztönözve az embereket, hogy jelentkezzenek önként, és csak 2023-ban mintegy 490 000 ember írt alá megállapodást a hadsereggel vagy csatlakozott önkéntes egységekhez. Putyin elnök decemberben azt mondta, hogy országszerte naponta mintegy 1500 ember csatlakozik önként a hadsereghez.
„A hadsereg és a haditengerészet idei összes toborzási tervét teljesítettük” – mondta decemberben Sojgu, hozzátéve, hogy az orosz fegyveres erők teljes létszáma 1,15 millió katonát számlál. Az ország hadseregének létszáma 2024-re 1,5 millióra nő, amelybe akár 745 ezer szerződéses katona is beletartozik.
Eközben a kijevi hatóságok különböző módokat keresnek a sorkatonai létszám növelésére, miközben az ukránok általános vonakodásáról és az önkéntesek hiányáról szóló jelentések szerint az ukránok nem hajlandók csatlakozni az Oroszország elleni harchoz.
Januárban az ukrán média arról számolt be, hogy a harcképes korú férfiaktól megtagadják az egészségügyi ellátást, ha nem jelentkeznek a sorozásra. Februárban egy ukrán törvényhozó azt javasolta, hogy a sorozás alól kibúvókat és gyermekeiket tiltsák el az ország egyetemeitől. Az ukrán közösségi médiában számos olyan videó is keringett, amelyeken az látható, hogy a hadsereg erőszakot alkalmaz a férfiakkal szemben, amikor behívják őket.
Az orosz hadsereg február végére több mint 444 ezerre becsülte az ukrán harci veszteségeket. Ugyanezen hónap elején Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azt állította, hogy 31 000 ukrán katona esett el harcban, eltérve Kijev szokásos politikájától, miszerint nem számol be veszteségekről. Még az ukrán propagandát terjesztő nyugati média is rámutatott, hogy ez a szám jóval alacsonyabb, mint az amerikai becslések, amelyeket a Pentagon tavalyi kiszivárogtatásaiból nyilvánosságra hozott.
