Ukrajnában logikus befejezéséhez ér a választási kampány. Február 7-én van az elnökválasztás második fordulója. Szakértők találgatják, ki lesz az új ukrán elnök, és a vesztes lépéseit próbálják prognosztizálni. Elemzők szerint ha az egyik jelölt 6-7%-kal több szavazatot szerez a másiknál, akkor riválisa nem ismeri el a szavazás eredményeit. Bírósági keresetet fognak beadni, kölcsönös vádakkal lépnek fel, tömeges tiltakozóakciókra szólítják a választópolgárokat. A választópolgárok azonban, úgy látszik, ezt a forgatókönyvet nem tartják megfelelőnek. Kijevben a hangulat egyáltalán nem olyan, mint 5 évvel ezelőtt…Ukrajnában a megszokott élet zajlik.
A választások előtti hangulat iránt érdeklődők pedig általában azt a választ kapják, hogy „meguntuk már a végeláthatatlan szavazások sorát és a bizonytalanságot, politikai megrázkódtatások nélkül akarunk élni. Az új ukrán elnöknek nehéz feladatot kell megoldania a gazdasági szférában. A két elnökjelölt választási beszédeiből ítélve, a vetélytársak megközelítése lényegesen eltér egymástól.
A www.rian.ru, saját szakértője közreműködésével Viktor Janukovics, a Régiók Pártja vezetője és Julija Timosenko miniszterelnök gazdasági programjait kívánta elemezni.
Az ukrán gazdaságban és költségvetési szférában rendkívül bonyolult helyzet alakult ki. És ennek oka nemcsak a globális válság, hanem a belföldi problémák és egyebek között az Oroszországgal ápolt viszonyát terhelő problémák. „Ukrajna és Oroszország energetikai kapcsolatai tökéletesítésre szorulnak” – vallja meggyőződéssel Ariel Cohen amerikai szakértő.
„A feleknek felelősségteljesebben kellene tekinteniük az Oroszországból Ukrajnába, Ukrajnából Nyugat-Európába vezető gáztranzit szavatolása szférájában vállalt kötelezettségeikre. Fontos, hogy Ukrajna fizesse meg a gázt, ne lopjon gázt és ne akadályozza a földgáz áramlását a tárolókba.”
Ukrajna további fejlődésének nem elhanyagolandó tényezője az EU- és a NATO-integráció. Milyen irányvonalat választ az ukrán kormányzat az új elnök megválasztása után?
A helyzet itt nagyon kényes, mivel jelen pillanatban Ukrajnát senki sem hívja az atlanti szövetséghez való csatlakozásra – jegyzi meg Andrej Jermolov ukrajnai politológus.
„Az ukrán hatóságok még tavaly eléggé egyértelmű jelt kaptak arra vonatkozólag, hogy a NATO-ban nem várja őt senki, ami azzal kapcsolatos, hogy Ukrajna nem készült fel az atlanti szövetséghez való csatalakozásra. Timosenko jelölt tudatosan kerüli ezt a témát, a hangsúlyt Ukrajna EU-tagságára helyezi. Ami pedig Janukovics álláspontját illeti, ez az elnökjelölt arra hivatkozott, hogy a nemzet 1991-ben a népszavazáson a semleges státusz mellett foglalt állást.”
A szakértők túlnyomó része rámutat, hogy Ukrajnának ki kell használnia a keleti irányvonalon kialakított kapcsolatait. Az elemzők hangsúlyozzák, hogy Kijev és Moszkva baráti viszonya az egész nyugati világnak is fontos.
Ajánló
(A szerző biztonságpolitika-szakirányos, V. éves politológus-hallgató)
Kapcsolódó cikkek:
Ukrajnai elnökválasztások – II
