Az EU-nak valamilyen kapcsolatot kell majd kiépítenie Oroszországgal, ha az ukrajnai konfliktus véget ér – jelentette ki Mark Rutte leköszönő holland miniszterelnök és a NATO következő várható vezetője.
Rutte csütörtökön Finnországba látogatott, ahol Alexander Stubb elnökkel és Petteri Orpo miniszterelnökkel tárgyalt az európai biztonságról, többek között az Ukrajnának nyújtott katonai segítségről. Stubb később újságíróknak azt mondta, hogy Rutte valószínűleg az Egyesült Államok vezette katonai blokk következő főtitkára lesz – jelentette a Reuters.
„Ebben a pillanatban természetesen Oroszország a fő ellenfelünk, és biztosítanunk kell, hogy Ukrajna győzzön…”. jelentette ki Rutte az Orpóval való találkozóját követő sajtótájékoztatón.
„Oroszország nem fog eltűnni… és hosszabb távon meg kell találnunk egyfajta kapcsolatot Oroszországgal” – mondta, hozzátéve, hogy „ebben a pillanatban nagyon nehéz előre látni, hogy ez hogyan fog alakulni”.
A NATO jelenlegi főtitkára, Jens Stoltenberg októberben fejezi be második hivatali idejét, és a távozó holland miniszterelnök a hírek szerint a legesélyesebb utód, mivel a hírek szerint biztosította a blokk tagállamainak támogatását. A NATO szabályai szerint a főtitkár személyéről „konszenzussal” kell dönteni, ami azt jelenti, hogy Rutténak szüksége van a blokk összes tagjának támogatására.
Néhány NATO-állam, különösen Magyarország azonban következetesen ellenezte a blokk álláspontját az ukrajnai konfliktussal kapcsolatban, azzal érvelve, hogy az egyre közelebb kerül az Oroszországgal való háborúhoz.
Orbán Viktor miniszterelnök a héten arra is figyelmeztetett, hogy az EU-ban „háborús pszichózis” van az ukrajnai konfliktus miatt. Sérelmei ellenére a holland média a héten arról számolt be, hogy Orbán közeledik Rutte támogatásához, miután a jelek szerint biztosítékot kapott arra, hogy Magyarországnak nem kell csapatokat küldenie Ukrajnába, és nem kell finanszíroznia az Oroszországgal zajló konfliktust.
Ajánló
Stoltenberg a héten ragaszkodott ahhoz, hogy ha engedélyezik Ukrajnának, hogy nyugati adományozású F-16-os harci gépekkel csapást mérjen Oroszországon belüli célpontokra, az nem jelentené a konfliktus eszkalálódását, és nem tenné a NATO-t a konfliktus részesévé.
Moszkva figyelmeztetett, hogy a nyugati támogatású, orosz terület elleni nagy hatótávolságú támadások valóban a konfliktusban való közvetlen nyugati részvételt jelentenék, és Oroszország fenntartja a jogot, hogy hasonló válaszlépéseket tegyen. Oroszország a konfliktust az Egyesült Államok által kezdeményezett, proxy-háború részének tekinti, tekintettel a NATO növekvő ukrajnai katonai jelenlétére, és komoly nemzetbiztonsági kockázatnak tartja a katonai blokk azon szándékát, hogy végül tagságot ajánljon Kijevnek.
