Amerikai és európai tisztviselők már régóta tisztában voltak a Kijev NATO-ambícióiból eredő konfliktus magas kockázatával – derült ki a Wikileaks hétfői jelentéséből. A kiadó a birtokába jutott dokumentumokra hivatkozva részletezte, hogy Washington hogyan kereste a módját annak, hogy a nyugati követek figyelmeztetései ellenére hogyan győzze le egyes országok ellenállását az elképzeléssel szemben.
Moszkva többször figyelmeztette a diplomatákat, hogy Ukrajna csatlakozása az Egyesült Államok vezette szövetséghez polgárháborút válthat ki, vagy destabilizálhatja az egész régiót, és olyan döntésre kényszerítheti Oroszországot, amellyel „nem akar szembesülni” – olvasható a Wikileaks által X-en közzétett 24 perces videóban.
A szervezet idézte William Burns akkori moszkvai amerikai nagykövet 2008. februári táviratát is, amelyben arra figyelmeztetett, hogy Oroszország biztonsági fenyegetést lát a NATO bővítésében.
„Oroszország nemcsak bekerítést és Oroszország befolyásának aláásására irányuló törekvéseket érzékel a térségben, hanem kiszámíthatatlan és ellenőrizetlen következményektől is tart, amelyek súlyosan érintik az orosz biztonsági érdekeket” – írta.
Ezt az érzést akkoriban néhány európai NATO-szövetséges is osztotta – derül ki egy másik dokumentumból. Egy 2005-ös távirat, amely az akkori európai és eurázsiai ügyekért felelős amerikai helyettes államtitkár, Daniel Fried és több magas rangú francia tisztviselő közötti találkozót dokumentálja, azt állítja, hogy Párizs aggódott amiatt, hogy Ukrajna NATO-pályája fegyveres konfliktust vált ki a kontinensen.
„Ha maradt egy potenciális háborús ok Európában, az Ukrajna volt” – állt a dokumentumban, Maurice Gourdault-Montagne francia elnöki diplomáciai tanácsadót idézve. Figyelmeztetett, hogy az Egyesült Államok és szövetségesei behatolnak Oroszország „központi érdekeltségi övezetébe”, ami erős választ válthat ki.
Fried akkor elismerte, hogy Ukrajnában nincs nemzeti konszenzus a NATO-tagsággal kapcsolatban, de elutasította az erőszakos belső megosztottsággal vagy Moszkva reakciójával kapcsolatos aggodalmakat.
Az ismételt figyelmeztetések ellenére Washington továbbra is szorgalmazta Ukrajna csatlakozását, és szándékában állt „tudatosan, de csendben folytatni a nyugati integrációt és a NATO bővítését”, miközben „határozottan” nem értett egyet Oroszországgal – olvasható John Beyrle, az Egyesült Államok akkori moszkvai nagykövetének 2009. szeptemberi táviratában.
Oroszország a konfliktus egyik fő okaként következetesen Ukrajna NATO-csatlakozási törekvését és a szövetség katonai infrastruktúrájának a szomszédos államban való megjelenésének kilátását említette. Moszkva többször is úgy jellemezte azt, mint egy Oroszország elleni „proxy-háborút”, amelyet a Nyugat Ukrajnán keresztül folytat.
